Egyre több ipari ingatlan épül vidéken, a nagy ipari központok közül van olyan város, ahol gyakorlatilag nincs üres terület. Az állomány túlnyomó részét BTS fejlesztések adják, a kevés, bérbeadási céllal épült spekulatív projekt Budapesten és környékén realizálódott.
Az elmúlt időszakban meglódult ipari beruházások és termelés az ipari ingatlanpiacon jelentős fejlesztésekhez vezetett. Míg a válság előtt Közép-Magyarországon épült évente több százezer négyzetméternyi ipari és logisztikai központ, 2011 után a nyugat-magyarországi, majd 2014-től a kelet-magyarországi fejlesztések dominálnak. Így mára Budapest (2 millió m2) mellett Tatabánya (530 ezer m2) Győr (480 ezer m2), Székesfehérvár (415 ezer m2), Nyíregyháza (310 ezer m2) és Kecskemét (210 ezer m2) is jelentős piaccá vált.
A legtöbb vidéki nagyvárosban a saját tulajdonú és az úgynevezett BTS (built-to-suit) fejlesztések adják az állomány túlnyomó részét, a bérbeadási céllal épített spekulatív projektek csak a fővárosra és környékére jellemzőek. Ennek megfelelően a legtöbb vidéki városban (pl. Tatabányán, Győrben, Székesfehérváron) marginális az üresen álló modern ipari ingatlanállomány aránya, az üresedést általában egy-egy nagyobb cég távozása okozza. Bada Gergely a CBRE szakértője elmondta, hogy nagyon nagy a szórás az egyes területek között, továbbá, felhívta a figyelmet arra is, hogy egy-egy ingatlan átadása, egy bérlő távozás is könnyedén átrajzolhatja a jelenlegi képet.
Budapesten és környékén az üresedési ráta az erős bérlői keresletnek és az új spekulatív fejlesztések teljes hiányának köszönhetően két év alatt 11 százalékponttal (!) csökkent és jelenleg 10,6%-on áll.
