Amortizációs idő
Az amortizációs idő (megtérülési idő) azon időtartamot jelöli, mely alatt a kezdeti ráfordítás (beruházás) az általa képződő megtakarítások által megtérül
CAD tervezés
A CAD tervezés a fűtési rendszer szoftver által támogatott részlethű múszaki rajzolása, mely alapján megépíthető a rendszer, elkészíthető az alkatrészek darabjegyzéke.
CO2 kalkulátor
A Kübler cég által kifejlesztett kalkuláció, mely az egyéni beviteli adatok alapján az energiafelhasználásban jelentkező elsődleges megtakarítások valamint az kibocsátás hozzávetőleges meghatározására szolgál.
Csarnokfűtés
Fűtési rendszerek, amelyek első sorban nagy alapterületű és belmagasságú csarnokokban (például raktárcsarnokokban, sportcsarnokokban, ipari csarnokokban) üzemelnek. A csarnokfűtések területén megkülönböztethetjük a konvekciós rendszereket, mint például a meleg levegős fűtéseket valamint a sugárzó fűtéseket, mint például a világossugárzókat valamint a sötétsugárzókat (infravörös sugárzás).
Csarnokfűtő rendszerek
Csarnokfűtés
Csarnok klíma
A csarnok klíma fogalom az ipari, kiállítási, rendezvény, sport és más típusú csarnokok teremklímáját jelöli. Különösen kellemesnek érezzük a csarnokokban az infravörös (sötét sugárzók) fűtési rendszereket, mert ezek közelítik meg legjobban a nap természetes hősugárzását.
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás alatt az elektromos és mágneses tér hullámai értendők, melyek a sugárforrástól minden irányban egyenletesen terjednek szét a térben. Az energiatartalom szerint az elektromágneses sugárzás lehet például gamma sugárzás, látható fény, infravörös sugárzás és rádióhullám.
Elsődleges energia
Elsődleges energia alatt az az energia értendő, amely a természetben ásványi anyag formájában előfordul (kőolaj, szén, földgáz, nukleáris fűtőanyagok) vagy más természetes energiahordozókban (víz, szél, nap, stb.) rendelkezésre áll. Az elsődleges energiákat égetéssel vagy más fizikai illetve kémiai folyamattal másodlagos energiává (hő, áram, mozgás) lehet átalakítani.
Energia-kimutatás
Az energia-kimutatás egy olyan dokumentum, amely azt ítéli meg, hogy egy adott épület beleértve a klimatizálást, a melegvíz-ellátást és a világítást is, energetikailag miként értékelendő. Az energia-kimutatás kiállítását, felhasználását, alapelveit és alapjait Németországban a DIN V 18599 „Épületek energetikai értékelése“ határozza meg. A nem lakáscélú épületek vonatkozásában a kimutatás kiállítására az építészet, magasépítés, építészmérnök, épülettechnika, építésfizika, gépgyártás vagy elektrotechnika területén végzett főiskolai hallgatók jogosultak. Ezen túlmenően az energiatakarékos építkezés területén kiegészítő képesítéssel rendelkező szakemberek vagy kimutatásra jogosultak állíthatják ki az energia-kimutatást.
Energiatakarékos
Energiatakarékosak azok a készülékek és létesítmények, amelyek kifejezetten nagyfokú energia hat6ékonyságot biztosítanak az átlagos rendszerekhez képest, és így jelentősen kisebb energiafelhasználással működnek.
Energiatakarékosság
Egy adott elsődleges és/vagy másodlagos energiafelhasználás csökkentése érdekében hozott intézkedés eredménye.
Elektromágneses sugarak
Infravörös sugárzás
Elektromágneses sugárzás
Az infravörös sugárzás hatékonysági foka egy mennyiségi feltétel az ésszerű energia-kihasználás érdekében az infravörös sugárzóknál. A leadott sugárzási teljesítmény és a bemenő hőterhelés arányát adja meg, és így a hasznosítható energia arányát határozza meg a tartózkodási tartományban.
A Kübler cég az infravörös hányadot és ezzel a sugárzás hatékonysági fokát a modern fűtési technikák mérvadó megítélési feltételeként vita tárgyává tette. Az infravörös fűtések hatékonysági fokának mérésére szolgáló rendszer nemzetközi jelentőséget is kapott: ez a RayLab – az infravörös ipari fűtések (sötét- /világossugárzók) sugárzási hatékonysági fokának mérésére szolgáló teljesen automatikus rendszer. A Kübler cég által kifejlesztett RayLab rendszer B módszerként került az európai szabványokba, és továbbra is a legmegbízhatóbb módszer a mérések új 416-2 és 419-2 EN szabványok szerinti mérések végrehajtására. A rendszer a sugárzási hatékonyság alapján történő értékelésével rendkívüli megtakarítási potenciálok fedezhetőek fel az energiafelhasználás területén illetve a CO2kibocsátás csökkentés területén is.
Épülettechnika
A háztechnika, műszaki épületszerelvények vagy épülettechnika – mind műszaki berendezéseket és felszereléseket jelölnek, melyek az épület szerves részét képezik, ahhoz funkcionálisan hozzárendelhetőek, és amelyek az építmény működtetéséhez szükségesek.
Friss levegő bevezetés
A nagy túlnyomással vagy vákuummal, illetve az erősen szennyezett vagy nagyfokú portartalmú levegővel rendelkező csarnokokban az infravörös fűtések a terem levegőjétől függetlenül is kivitelezhetőek. Az égéshez szükséges levegő ebben az esetben kintről kerül beszívásra, méghozzá a többlépcsős tető- illetve falátvezetésen keresztül vagy pedig teljesen elkülönítve.
Füstgázelvezetés
Lehet egyedi vagy dupla kivitelű. Közvetlenül a szabadba kivezető füstgázelvezetésnél egy illetve két készülék csatlakozik egy füstgázelvezető berendezéshez, amelynél a teljes füstgázelvezetés másodlagos fűtési felületet képez, és ezáltal a sugárzócső alkotóeleme.
Lásd még: gyűjtőventillátor
Füstgázszabályozó súber
Füstgázszabályozó súber
A szabályozósapka egy mechanikus készülék valamilyen volumenáramlás, legtöbbször füstgázáramlás, szabályozására.
Füstgázveszteség
A füstgázveszteség alatt olyan hőenergia értendő, mely a füstgázon keresztül a fűtőberendezésből való távozást követően kihasználatlanul a környezetben elveszik.
Fűtési teljesítmény
A hőigény az a fűtési teljesítmény, amely egy adott épület vagy helyiség állandó hőmérsékletének biztosításához szükséges. Az érték az épülethasználat, a szigetelés és az épület nagysága alapján matematikailag kiszámítható.
Fűtési terület / zóna
A fűtési területek épületek illetve csarnokok olyan meghatározott területei, amelyek különböző fűtési igényekkel bírnak.
Fűtéstechnika
A fűtéstechnika fogalom összefoglalja azon műszaki berendezéseket, amelyek a helyiségek illetve objektumok felmelegítése érdekében bevethetőek.
Fűtőérték
A fűtőérték az a hőmennyiség, amely egy tüzelőanyag mennyiségi egységének teljes elégetése során az összetevők- és termékhőmérséklet azonossága mellett (a hivatkozási hőmérséklet általában 25°C) felszabadul Az égés során keletkezett, a füstgázban lévő víz párolgáshőjét nem veszi figyelembe.
Fűtőérték (Hi)
A fűtőérték az a hőmennyiség, amely egy tüzelőanyag egy mennyiségi egységének teljes elégetése során az összetevők – és termékhőmérséklet azonossága mellett (a hivatkozási hőmérséklet általában 25°C) felszabadul, amennyiben az égés közben keletkező víz gázformában kerül felvételre. Ezért ez a víz párolgási hőjének megfelelő aránnyal kisebb az égési értéknél.
Gázégő
Az infravörös fűtések egyik legfontosabb alkotó eleme. Az égők feladata az, hogy a kémiai energiát hőenergiává alakítsák át. Az égők gáz-levegő-keveréket égetve el termelnek hőt.
Gázsugárzók
A gázsugárzó egy gázzal működő infravörös fűtés, mely lehet mind világos sugárzó mind pedig sötétsugárzó.
Gyűjtő füstgázelvezetés
Az egyedi füstgázelvezetéssel ellentétben az infravörös fűtések illetve a sötétsugárzók füstgázoldalon kerülnek egymással összekötésre. A gyűjtő füstgázelvezetés több infravörös sugárzó esetében is lehetséges, így csak egy tető- illetve falátvezetésre van szükség. Összesen akár 20 készülék is egyesíthető ilyen módon. Egy gyűjtő füstgázventilátor gondoskodik a nyomásról a teljes rendszerben.
Hő
A hő egy fizikai állandó, mely alatt a szállított hőenergia értendő.
Hőenergia
A hőenergia az az energia, amely egy anyag atomjainak és molekuláinak alárendelt mozgásában kerül eltárolásra.
Hősugárzás
A hősugárzás egy olyan elektromágneses sugárzás, melyet minden test saját hőmérséklete függvényében kibocsát.
Hősugárzók
Infravörös fűtés
Hővezetés
Hő szállítása egy testen vagy folyadékon belül a hőmérsékleti különbségen alapuló diffúzió által.
Infravörös
Az infravörös, rövidítése IR, amelyet korábban ultravörösnek is neveztek, az elektromágneses spektrum azon láthatatlan részét jelöli, mely a látható fény hosszú hullámú részérhez (vörös) csatlakozik, és a 800 nm – 1 mm közötti λ hullámhosszokat öleli át. Az infravörös sugarak a szilárd vagy folyékony tárgyak elérésekor közvetlenül azokon fejtik ki melegítő hatásukat.
Infravörös sugarak
Az infravörös sugarak a látható tartományon felüli fényforrások. A hősugárzás leginkább a napfénnyel hasonlítható össze.
Infravörös-sugárzók
Olyan fűtési rendszerek, amelyek infravörös-sugárzást hoznak létre és ezáltal hőforrásként használhatóak. Ezen rendszerek igen alacsony hőveszteséggel tűnnek ki. További előnyök többek között az akár 54 %-s energia- és költségmegtakarítás a hagyományos rendszerekhez képest, a kellemes helyiségklíma (a nap természetes melegítő hatásához hasonlóan), az alacsony befektetési költségek, a rövid amortizációs idő, az egyenletes hőeloszlás még a rosszul hőszigetelt csarnokokban is, a rövid felfűtési idők, valamint a por- és huzatmentes fűtési elv. Kiváltképpen alkalmas nagy helyiségekhez és felületekhez, mivel előnye, hogy közvetlenül az objektumokat melegíti fel, nem pedig azt a levegőt, mely magas helyiségekben felfelé száll. Az alulról felfelé fűtés ezáltal szükségtelen.
Infravörös-sugárzók
Hősugárzók
Sugárzó fűtések
Ipari fűtések
Iparcsarnok fűtések
Iparcsarnok fűtés
Speciálisan az ipari épületekben és csarnokokban való alkalmazáshoz kifejlesztett fűtőrendszerek. Nagyfokú üzembiztonságuk valamint rövid amortizációs idejük miatt elsősorban a sötétsugárzók alkalmasak az ipari csarnokokban és raktárépületekben való bevetésre.
Istállófűtés
Olyan fűtőrendszerek, amelyek kifejezetten az istállókban állattenyésztés céljára kerültek kifejlesztésre. Kiváltképpen az infravörös illetve a sötétsugárzók bizonyultak alkalmasnak erre a feladatra, mivel nem idézik elő a por felkavarodását, és ezáltal kellemes környezetet biztosítanak a fiatal állatok felnevelésére.
Karbantartás
Azon intézkedések és eljárások sora, amely a műszaki berendezések és rendszerek karbantartásához szükséges. A rendszeres (azaz évi egyszeri) karbantartási intézkedések előnyei a berendezés hideg évszakokban való biztonságos rendelkezésreállása, az egyenletes gazdaságosság, az áttekinthető fix árak a zavarok esetén fellépő kalkulálhatatlanul magas költségekkel szemben, a megnövekedett életciklus valamint az így szavatolt garanciaidő.
Karbantartási szerződés
A karbantartási szerződés lényege, hogy az áru gyártója az áru vevőjével szemben köteles bizonyos rendszerességgel az áru ellenőrzésére, illetve szükség esetén annak javítására. A Kübler cég egy sor karbantartási modellt kínál kedvező árakon és igényekre szabva.
Egyébként idegen készülékekre is. Összességében véve a fűtőrendszerek rendszeres karbantartása nem költségtényezőt, hanem inkább gazdaságossági tényezőt jelent, mely már ugyanazon fűtési ciklusban meg is térül.
Konvekció
A konvekció alatt a levegő felmelegedését kell érteni forró felületeken. Ez a magas helyiségekben egy nem kívánatos jelenség, mivel a meleg levegő felfelé száll, és hőpárnaként kihasználatlanul reked meg a csarnok mennyezete alatt.
Konvekciós veszteség
A konvekciós veszteség az a levegő, mely pl. a fűtési rendszerek forró csöveinél felmelegszik, majd felfelé száll és így az emberek tartózkodási tartományában nem érezhető.
Konvekció
Közvetlen hő
A közvetlen hő azt jelenti, hogy az infravörös sugárzás illetve az elektromágneses sugárzás a szilárd vagy folyékony halmazállapotú testekre érve a hőt közvetlenül a testeken fejti ki. Ezzel ellentétben a közvetett hő azt jelenti, hogy a tárgyakat a meleg hő melegíti fel.
Másodlagos energia
A másodlagos energia az elsődleges energia úgynevezett hasznos energiahordozókká való átalakítása után megmaradó energiaforma, amely elsősorban elektromos vagy hőenergia formájában adott.
Meleglevegős-fűtés
Olyan fűtőrendszerek, amelyek a meleg levegőt egy fúvóberendezésen keresztül irányítják a helyiségbe, és így melegítik azt fel. Az ilyen konvektív rendszerek hátránya, hogy a meleg levegő felfelé száll. Különösképpen magas helyiségekben gond ez, ahol a meleg levegő egy úgynevezett hőtakarót képez a mennyezet alatt. A következmények pedig a nagyfokú energiaveszteség illetve a tartózkodási tartományban nem észlelhető meleg.
Melegvizes sugárzó fűtőtest
A mennyezeti sugárzófűtés vagy melegvizes sugárzó fűtőtest az infravörös fűtés egy fajtája, amelynél a forró vizet arra használják, hogy a fémlemezre hegesztett csövek felületét magas hőmérsékletre hevítsék, és így hozzák létre a hő kisugárzását. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerkezet felhevül. Az ilyen jellegű fűtőrendszerek hátránya a gázsugárzókhoz képesti alacsonyabb felületi hőmérséklet. Az egyenletes hőeloszlás érdekében ezért nagy fűtési felületre van szükség.
Melegvíz fűtés
Egy fűtési rendszer, melyben a hőszállítás médiumaként forró víz kerül alkalmazásra. Legtöbbször konvektív rendszerek vagy mennyezeti fűtőtestek, melyek egy központi fűtőteremmel rendelkeznek, ahol a fűtőtestek forró vízzel való ellátása történik.
Mezőgazdasági fűtés
Agrarnox®.
Mezőgazdasági sugárzó
Agrarnox®.
Nemesacél perdítőelem
A nemesacélból készült perdítőelem az infravörös sugárzók illetve a sötétsugárzók sugárzócsöveiben lévő olyan komponens, mely megnöveli a füstgázok hőjének a cső felületére történő átvitelét.
Optima
A Kübler GmbH nagyteljesítményű rendszere (infravörös fűtés illetve sötétsugárzók elve). 1996-ban „Az év ipari fűtése“ nemzetközi díjjal jutalmazta; azóta is úttörő a legjobb hatékonysági fok meghatározásában, valamint az első olyan csarnokfűtés, amely külalaki igényeknek is képes megfelelni. Az Optima családnál megvalósult: a konvekciós veszteség csökkentése, a hőátvitel és a csőhőmérsékletek maximalizálása, valamint a hatékonysági fok további optimalizálása a munkahelyeken érezhető több közvetlen hő illetve az alacsonyabb energiaigény érdekében. Így a hagyományos rendszerekhez képest több mint 50 %-s energia-megtakarítás lép fel.
Padlófűtés
A padlófűtés a felületfűtések csoportjába tartozik. A padló alatt lefektetett csöveket egy fűtési médiummal, például forró vízzel töltik meg, amelyek aztán a hőt alulról adják le a kívánt területen.
R.O.S.S.Y®
A R.O.S.S.Y® a Kübler cég erőforrásokat optimalizáló csarnokfűtő vezérlő rendszere. Az intelligens és öntanuló rendszer optimalizálja az éjszakai csökkenést követően a bekapcsolási időket valamint az energiafelhasználást is, és így mérföldkövet képez a kezelési kényelem és funkcionalitás területén. Teljesítménye és a csarnokfűtések gazdaságos működtetéséhez való mérhető hozzájárulása alapján a R.O.S.S.Y® 2004-ben megkapta a németországi Szövetségi Gazdasági Minisztérium innovációs díját.
Rozsdavédelem
A sötétsugárzók illetve infravörös fűtések alkalmazására a rozsda raktárelemeken való képződésének elkerülése érdekében az következők miatt valósul meg:
1.) a levegő relatív páratartalmának csökkentése valamint
2.) a raktárelemek környezeti hőnél magasabb felületi hőmérsékletre való felmelegítése. A kondenzáció és az így keletkező rozsdásodás csak olyan raktárelemeken kezdődhet meg, amelyek felületi hőmérséklete alacsonyabb a környezeti levegő hőmérsékleténél.
Segédenergia
Másodlagos energia
Sötétsugárzók
A sötétsugárzók olyan – legtöbbször U formájú – csövek, amelyeken keresztül az akár 800 °C hőmérsékletű füstgázok elvezetésre kerülnek. A cső végén elhelyezett égő égeti el a földgázt, majd egy, a cső másik végén lévő szívóventilátor hozza létre a füstgáz szállításához szükséges vákuumot. A teljes csőrendszeren elhelyezkedő reflektor irányítja a csövek felfelé sugárzó hőjét a fűtendő területre. Az acélcsövek U formájú kiképzésének köszönhetően a 250 – 500 °C-s átlagos felületi hőmérséklet a teljes hosszon keresztül egyenletesen tartható. A „sötétsugárzó“ név magában véve műszakilag már elavult, mivel régebben a nem izzó fűtési felületet jelölte a sugárzókkal ellentétben. Ma már a sötétsugárzók nagyteljesítményű változatainál is lehet izzó csöveket látni. A világossugárzók és sötétsugárzók közötti alapvető különbség az, hogy a sötétsugárzók zárt égetést valósítanak meg, amely a füstgázok ellenőrzött elvezetését teszi lehetővé.
Sugárzó fűtés
Egy decentralizált fűtés, amely hője infravörös sugárzás formában kerül átvitelre. Ezen típusú fűtés a csarnokfűtések költségtakarékos és környezetkímélő tulajdonságai miatt igen elterjedt.
Szívott égő
A szívott égő esetében az égőben lévő vákuumról a csőrendszer végén elhelyezkedő ventilátor gondoskodik.
Vezérlő rendszer
A modern vezérlő rendszerek lehetővé teszik az egyes fűtési zónák elkülönített hőmérsékleti beállításait, így például a nappali és éjszaki, ünnep- és szabadnapi hőmérsékletek megadását. R.O.S.S.Y.®
Világossugárzók
A világossugárzók az infravörös-sugárzók egy változata. Az infravörös sugarak egy gáz-levegő keverék látható elégetésével jönnek létre. Az égés közben a kerámialapok világosan felizzanak. Az infravörös rendszerek hátránya, hogy a füstgázok nem egy zárt rendszerben kerülnek elvezetésre, hanem közvetlenül a helyiség levegőjével keverednek. A sugárzó fűtéseken belül megkülönböztethetjük a világossugárzókat nyílt égetéssel valamint a sötétsugárzókat zárt égetéssel.
(Forrás: http://kueblervesta.hu)
