Millenáris Park – egy régi ipari terület

Az eredetileg a múlt században Ganz Ábrahám által a Pesti Hengermalom területén alapított vasöntödéből fejlesztették ki a későbbiekben a magyar ipartörténet nemzetközi hírű gyáregységét..

„A Ganz Villamossági Művek területe több évszázada kiemelkedő szerepet játszik Budapest fejlődésében. 2000-től a megtartott és felújított épületek kulturális funkciót kaptak, az épületek környezete pedig igényes közparkká alakult át.
A közelben, a mai Margit híd budai hídfőjében már a római korban is katonai tábor működött, de a Budai Vártól északra fekvő térség gazdasági hasznosítása a 13. század végén indult el. A mai Margit körút beépítése döntő mértékben az 1809–1850 közötti időszakban történt meg. E virágzó időszakban indította meg termelését az egykori Kórház (ma Ganz) utcában a Ganz Vasöntöde. A Ganz Ábrahám által 1844-ben alapított kis öntőműhely alig egy emberöltő alatt Európa-szerte jelentős gépipari vállalattá növekedett.

A gyár előbb Ganz Ábrahám világszínvonalú szabadalma alapján kéregöntésű vasúti kerék, majd a kéregöntéses technológiából – immár Mechwart András irányítása alatt – továbbfejlesztett malomipari hengerszék gyártásával foglalkozott. Mechwart András meghatározó szerepet játszott abban is, hogy a mai Lövőház utca–Margit körút–Kisrókus utca–Marczibányi tér által határolt területen megalakult a villamossági gyár, amihez mások mellett olyan nemzetközi hírű mérnökök, tudósok kötődtek, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa vagy Jendrassik György.

A gyár egyik első épülete a D jelű szerelőcsarnok (ma a kisebbik kiállítási csarnok) volt. Ezt alig több mint egy évtizeddel később, 1911–12-ben a gyár fejlődése nyomán szükségessé vált bővítésként a B jelű (ma a nagyobbik kiállítási csarnok), 1997-ben műemléki védettség alá helyezett nagyszerelde követte.

A gyár területe a városrész fejlődése nyomán felértékelődött, így már a két világháború között felmerült kiköltöztetése, azonban a háborús konjunktúra következtében az erre irányuló tárgyalások megszakadtak. A második világháború befejeztével az épületállomány és a géppark több mint fele megsemmisült vagy használhatatlanná vált.

…

Az 1990-es évek közepétől ismét napirendre került a környezetszennyezés problémája, és a felértékelődött térség környezethez illeszkedő hasznosítása érdekében a gyár áttelepítése. Jelentős anyagi vonzatai és a tulajdonosváltások miatt erre csak 2000 közepétől kerülhetett sor, immár az érintett II. kerületi önkormányzat által elfogadott szabályozási tervekkel összhangban.

Az 1999 tavaszán elindult koncepcióalkotás nyomán a megtartott és felújított épületek kulturális funkciót kaptak, az épületek környezete pedig a lakosság számára használható igényes közparkká alakult át.

Az átalakítás

A Ganz-telep átépítésének alapelve az volt, hogy az értékes és megtartható épületek, épületrészek korszerű térformálással és igényes kialakítással váljanak a kiállítási- és rendezvényközpont méltó környezetévé. A koncepció-alkotás egyik legnehezebb feladata a megtartandó és elbontandó épületek kiválasztása, a vonzó térarányok, téralakítások meghatározása volt. Ennek eredményeként került lerobbantásra a két – a terület „revitalizációja”, újraélesztése szempontjából legkevésbé kívánatos – magasépület.

A megtartott B jelű műemlék épület, (Nagycsarnok) a talaj szennyezettsége miatt csak részben megtartható D épület, (Kiscsarnok) a közöttük felépült C jelű új bejárati épület, valamint az általuk határolt térségben a vízfelülettel gazdagított park alatt létesült mélygarázs ma az ország egyik legnagyobb kiállítócsarnokának elemeit alkotják.

Ugyancsak megmaradt az E jelű szerelőcsarnok, (Teátrum) amely a 600 férőhelyes színházként működik 2001 szeptemberétől: alkalmas zenei, színházi és tánc-programok befogadására.

A Fény utcai főbejáratnál található a G jelű Fogadóépület, mely többféle kiszolgáló- és vendéglátó funkciót lát el, és egyben alkalmas a kiállítási- és rendezvényprogramhoz kapcsolódó szakmai és más események befogadására is.

A bontási munkák 2000. augusztus 12-én kezdődtek meg, és szeptember 25-ig hat robbantással került elbontásra a két 37 m magas, 126 m hosszú ipari épület és a gyárkémény. A bontási munkákat megelőzően több tízezer liter olajat kellett elszállítatni a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. A bontások során összesen kb. 120 000 köbméternyi bontási törmelék keletkezett, amivel együtt 2,5–3 ezer tonna acélszerkezetet is elszállítottak”.

(Forrás: Wikipédia)

„A Millenáris (korábbi nevén Millenáris Park) a magyar főváros és Európa jelentős kulturális és életmódbeli értékeit bemutató – közérdekű és üzleti rendezvényekre is alkalmas – kulturális központja.”

Bizony…mi lett egy régi ipari környezet markáns gyárépületeiből…