A legtöbben egyből ügyvédhez fordulnak jogi tanácsért, ha tartoznak nekik, pedig létezik egy egyszerű, pénztárcakímélő módszer arra, hogy pereskedés nélkül gyorsan hozzájussunk a pénzünkhöz. 3-4 héten belül már a zsebünkben is lehet egy jogerős határozat a tartozásról, szinte ingyen. Íme a fizetési meghagyás.
A fizetési felszólítás
Pénztartozás esetén előbb-utóbb mindannyian úgy gondolkodunk, hogy jó lenne már a sok szóbeli ígérgetés után valahogy nyomatékosabban felszólítani az adóst, hogy adja meg végre a tartozását. Ha lejárt a fizetési határidő, akkor először valóban az írásbeli fizetési felszólítás küldése a legjobb választás. Érdemes olyan hangot megütni, illetve szófordulatokat használni, amelyek az adóst inkább a fizetés irányába terelik. De konkrétan mit írjunk a fizetési felszólításba?
1. Az adós pontos nevét és címét
2. Milyen korábbi megállapodás alapján, mikorra kellett volna fizetnie az adósnak
3. Korábban esetleg milyen lépéseket tettünk a tartozás behajtására (pl. telefonhívás)
4. Mekkora összeggel tartozik az adós és hogyan tudja rendezni
5. A saját bankszámlaszámot, saját elérhetőséget, saját nevet, saját telefonszámot
6. Egy utolsó időpontot, ameddig a tartozás kiegyenlíthető, illetve felhívást a tartozás ki nem egyenlítésének következményeire (fizetési meghagyás küldése, késedelmi kamat, ügyvéd, behajtó cég megbízása)
7. Milyen problémát okoz nekünk vagy cégünknek az adós nem fizetése és milyen helyzetbe hoz ezzel minket vagy a vállalkozásunkat.
8. A felszólító levél kelte (dátum)
A fizetési meghagyás
Sajnos a fizetési felszólítás gyakran nem éri el célját, de nem szabad csüggedni, mert a későbbiekben ez is egy plusz adu lehet a kezünkben. Ha az adós a fizetési felszólításban megjelölt időpontig nem fizet, akkor indítsuk el a fizetési meghagyásos eljárást.
A fizetési meghagyásos eljárás peren kívül, közjegyző előtt folyik. Magánszemélyként papír alapon ügyvéd nélkül is elindítható az eljárás, ám ha cégként követelünk, akkor csak elektronikus úton kezdeményezhető az eljárás, amelyhez minősített elektronikus aláírás szükséges, ami pedig csak ügyvédnek van, úgyhogy cég esetén ügyvédhez kell fordulnunk.
A követelés alapjául szolgáló minden iratot (pl. szerződés, számla, tartozás elismerő nyilatkozat) gyűjtsünk össze, beleérte a kiküldött fizetési felszólítást is. Ha nincsen semmilyen írásos bizonyítékunk, a fizetési meghagyásos eljárás akkor is megindítható és lefolytatható, ilyen esetben pl. tanú segítheti az igényérvényesítést. Bármelyik közjegyzőt felkereshetjük az iratokkal, de vigyük magunkkal a személyi azonosító okmányainkat, illetve cég esetén az ügyvédhez az aláírási címpéldányt, vagy aláírásmintát vigyük még el.
Az eljárás csak akkor indítható meg ha a pénz fizetésére irányuló követelés lejárt, azaz ha már letelt a fizetési határidő (de 5 évnél nem régebben), illetve ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve cég esetén székhelye. Ha a tartozás összege az egymillió forintot nem haladja meg, akkor csak és kizárólag fizetési meghagyásos eljárás indítható. Az egymillió forintot meghaladó követeléseket is ilyen eljárásban célszerű érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb. Miért mondom ezt?
A közjegyző elektronikus eljárás esetén 3 napon belül, papír alapon 15 napon belül intézkedik az ügyben, az adósnak postai úton kézbesíti a fizetési meghagyást. Amennyiben az adós részéről 15 napon belül ellentmondás nem érkezik, úgy a követelést végrehajthatóvá nyilvánítja és végrehajtási eljárást lehet kezdeményezni.
Ha az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak, akkor az eljárás perré alakulhat.
Mennyibe kerül?
A fizetési meghagyásos eljárásért eljárási díjat, illetve elektronikus eljárás esetén ügyvédi munkadíjat kell fizetni (papír alapon nem szükséges ügyvéd!).
Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés összege.
A díj mértéke a követelt összeg 3 százaléka, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb 300 ezer forint. A díjat az eljárás megindításakor meg kell fizetni, de a végén az adós visel és fizet minden költséget (ügyvédi díjat is). Az ügyvédi munkadíj az eljárási díj mértékéhez igazodik, minimálisan egy óra munkadíjat szoktak elkérni.
Ha perré alakul a történet, akkor 6%-ra kell kiegészíteni az eljárási díjat.
Díjszámítási példa:
Papír alapon járok el és 1 millió forintot követelek. Ügyvédi munkadíj nincs, az eljárás költsége az 1 millió forint 3%-a, azaz 30.000,- Ft. Ha perré alakul az eljárás, akkor plusz 30.000,- forinttal kell majd kiegészíteni a díjat. (Ha pl. 100 ezer forintot követelek, akkor a 3% alapján 3.000,- Ft lenne a díj, de ekkor a minimum 5.000,- forintot kell fizetni)
A szükséges dokumentumok innen letölthetők.
(Forrás: jogvadasz)
